Mindenekelőtt le kell szögeznem, hogy van előttem egy pohár sör. Azért iszok, hogy el tudjak aludni. Úgy két- három hete nem aludtam egy jót. Túl sok gondolat foglalkoztat. Nem tudok pár kérdés fölött napirendre térni.

Ezért iszom. Hogy el tudjak aludni.

Az ébredés sose ment könnyen. Összetörve érzem magam, legszívesebben visszaájulnék az ágyamba. Ha pedig magamtól kelek fel, furdal a leglkiismeret, hogy mennyi mindent megtehettem volna, ha nem aludtam volna át a fél napot.

Iszom hát, iszom, hogy nyugovóra tudjak térni. Igazság szerint nem fogok nyugodtan aludni, mert a tanulásra szánt időt ivással töltöm. Szorosan beosztom az időmet, mint egy gép. Három nap erre, két délután arra. Nem tartom be ezeket a szabályokat. Nem vagyok egy gép. Megbukok a vizsgáimon. Mert nem tudok a saját szabályaim szerint élni.

Ezért iszom. Nem sokat, éppen csak annyit, hogy nyugodtan tudjak aludni.

Holnap majd azon fogok gondolkodni, hogy miért nem töltöttem az időmet tanulással. Ha pedig már úgyis lemondok a vizsga teljesítéséről, miért nem játszottam a hangszeremen. Úgy tizenegy óra körül elkezd majd furdalni a lelkiismeret.

Holnap nem fogok inni. Feladataim vannak. Elvállaltam őket. Majd önként megválok tőlük.

Nem kell majd mással törődnöm, csak azzal, hogy nyugodtan tudjak aludni. A lelkiismeretem nem fogja engedni. Égetni fog belülről.

Én pedig inni fogok. Nem sokat, éppen csak annyit, hogy el tudjak aludni.

Üdv. Mucaccos