A kétségbeesettség üti fel fejét köztünk, miközben zenélünk. Nem találjuk a tiszta hangot. Lehet, hogy ennek technikai oka van, lehet. Az is lehet, hogy belőlünk veszett ki valami. Olyan messze szállt az ihlet, hogy leültünk a földre, egyásnak hátat fordítva. Elfeledve mindazt, amit ez a leheletnyi kis szabadság jelentett...
Hogy tehetünk valami olyat, amit mások nem. Írhatunk olyan zenét, ami csak belőlünk képes előjönni.
Ez sajnos nem jött össze.
Viszlát!