Élt egyszer egy kis virág a toll hegyén. Olyannyira piciny volt, hogy a tintatengeren vitorlázó bohém fiatalok egyszer sem vették észre. Szegény virág nagyon szomorú volt ez miatt. Halkan pityergett magában, és töprengett, vajon miért nem kíváncsi rá senki. Talán az a különbség teszi őt feledhetővé, amit senki sem láthat rajta? Érdekel akárkit is az, hogy mi zajlik egy apró kis fehér virág lelkében?
Nem hitt ebben a kis virág. Olyannyira megrendült a bizalma saját létjogosultságában, hogy vakmerő döntést hozott, és egy új világot keresve leugrott a tollról.
Gyönyörű hófödte mezőn landolt. A makulátlan fehérség elért egészen a horizontig. A kis virág nagyon boldog volt, hogy része lehet egy olyan csodának, ami ezen a fehér földön töténik meg. Nagyon szép volt, életében először nevetett saját különlegességén.
Egy apró tintacsöpp lehet abban a szóban, ami a legszebben mutathat a világ bármelyik papírszeletén.
A legeslegszebben: Szeretet.
Üdv.: Mucaccos
